Rejtett függőség és a munkahelyi konfliktusok gyökerei

Helyzet

Egy 30 éves informatikus fiatalember fordult a HR Care EAP (Employee Assistance Program) szolgáltatáshoz munkahelyi konfliktusai miatt. Úgy érezte, hogy a főnökével való kapcsolata megromlott, erőfeszítései nem nyernek elismerést, és nem értette a helyzet okát. Frusztrációja és motivációvesztése a munkahelyi jóllétét jelentősen befolyásolta. A konfliktus kihatott a teljesítményére, a csapatmunkára és a munkahelyi légkörre is.

Hamar kiderült, hogy a fluktuáció és a munkaerő-megtartás szempontjából ez egy tipikus eset lehet, ahol a látszólagos munkahelyi probléma mélyebb gyökerekkel rendelkezik.

Cselekvés

A fiatalember hat alkalmas tanácsadási üléssorozatban vett részt. A tanácsadó szakember a munkahelyi stresszorok feltárása mellett a személyes életvitelére, szokásaira is rákérdezett. A tanácsadás során a hangsúly a probléma gyökerének feltárására, az önismeret fejlesztésére és a lehetséges megoldások kidolgozására helyeződött.

Eredmények

Az üléssorozat végén a fiatalember meglepő konklúzióval állt elő: felismerte, hogy valójában alkoholproblémái vannak. Rájött, hogy az alkoholizmus negatívan befolyásolja a viselkedését, a döntéseit és a kapcsolatait, ami jelentős szerepet játszik a munkahelyi konfliktusok kialakulásában is. A felismerés segített neki megérteni, hogy a munkahelyi problémák nem csupán a főnökével való nézeteltérésekből adódnak, hanem saját függőségének következményei. Kérésére felkutattuk a számára legmegfelelőbb specialistát, aki függőségek kezelésére szakosodott, és megkezdte a terápiás folyamatot.

Tanulságok és statisztikai adatok a magyarországi alkoholizmusról

Magyarországon az alkoholizmus jelentős probléma, melynek elterjedtsége komoly társadalmi és gazdasági következményekkel jár.

  • Prevalencia: A WHO (Egészségügyi Világszervezet) 2019-es adatai szerint Magyarországon a 15 évesnél idősebb lakosság körében az egy főre jutó éves alkoholfogyasztás 11,4 liter tiszta szesz volt, ami meghaladja az európai átlagot. Ez az adat azt mutatja, hogy az alkoholfogyasztás Magyarországon továbbra is jelentős népegészségügyi kockázatot jelent.
  • Férfi-nő arány: A függőségi problémák általában gyakoribbak a férfiak körében, de a nők esetében is növekvő tendenciát mutat az alkoholfogyasztás. A férfiaknál a problémás alkoholfogyasztás aránya magasabb, ami gyakran vezet munkahelyi problémákhoz és konfliktusokhoz.
  • Munkahelyi hatások: Kutatások kimutatták, hogy az alkoholizmus jelentős hatással van a munkahelyi teljesítményre, a hiányzásokra és a balesetekre. Egy 2018-as tanulmány szerint az alkoholproblémákkal küzdő munkavállalók esetében a hiányzások száma átlagosan 2-3-szor magasabb, mint az alkoholt nem fogyasztó kollégáknál. Emellett a munkabalesetek kockázata is jelentősen megnő az alkohol hatása alatt álló munkavállalóknál.
  • Gazdasági hatások: Az alkoholizmus gazdasági terhei jelentősek. A közvetlen költségek (egészségügyi ellátás, kezelés) mellett a közvetett költségek (termelékenység csökkenése, hiányzások, korai halálozás) is komoly terhet rónak a társadalomra. Becslések szerint az alkoholizmus miatti termelékenység-kiesés évente több milliárd forintot tesz ki Magyarországon.
  • Rejtett alkoholizmus: Sok esetben az alkoholizmus rejtve marad, nemcsak a környezet, de még az érintett személy előtt is. A magas státuszú, jól funkcionáló alkoholisták különösen nehezen ismerik fel a problémát, mivel a társadalmi szerepeikben továbbra is sikeresek maradnak. Azonban a munkahelyi teljesítményük, kapcsolataik és mentális egészségük így is károsodhat.

A munkahelyi konfliktusok hátterében gyakran mélyebb, személyes problémák húzódnak meg. A munkahelyi EAP szolgáltatás épp ezért fontos szerepet játszik abban, hogy a munkavállalók felismerjék és kezeljék a mentális egészségükkel kapcsolatos problémákat, beleértve a függőségeket is. Bár az EAP keretében tartott terápiás foglalkozások nem oldanak meg minden problémát, de hatékony eszköz lehetnek a feltáratlan problémák gyökereinek felderítésében és a megfelelő szakmai segítségnyújtásban.

Mindannyiunk érdeke tehát, hogy a munkahelyek proaktívan támogassák a munkavállalók mentális egészségét és fizikai egészségét. Ennek keretében mind a céges keretek közt szervezett szűrővizsgálatok, a tanácsadás és a képzés, mind a mentálhigiénés program (EAP) is hozzájárulhat egy egészségesebb és produktívabb munkahelyi környezet kialakításához.